Nálatok hogy volt? - Csillaghullás és gyertyafény

  • Névtelen
  • 2012. szeptember 12.

A párommal már sokat beszéltük arról, hogy össze szeretnénk házasodni. Nekem nagy vágyam volt az, hogy először édesapámtól kérjenek el, és utána tőlem. Fontos volt a szüleim áldása, erre is.

Nyáron külföldre mentem 2,5 hónapra, és tudtam, hogy majd ezt követően fog erre sor kerülni. Amikor haza jöttem akkor már el is vitt pár ékszerboltba, hogy megnézze, milyen stílusú gyűrűk tetszenek nekem. Mivel sok ékszerüzletet is átnéztünk, ezért már nagyon izgultam, hogy mikor és hol fogja feltenni a nagy kérdést. De abban biztos voltam, hogy ez csak azután fog megtörténni, miután eljön ő is hozzánk vidékre, hogy beszéljen a szüleimmel. Ezért amikor az Ő szüleit látogattuk meg egyik hétvégén, egyáltalán nem számítottam erre az eseményre, hisz még nem voltunk azóta nálunk, hogy kikérjen.

Amikor azt mondta, hogy majd üljünk ki a teraszra csillaghullást nézni, (amiről azt kell tudni, hogy már volt kétszer olyan alkalom, hogy az eget lestük hálózsákból, de egyetlen egyet sem láttunk : ) ), nem igazán volt hozzá kedvem, mert csöpörgött az eső, és álmos is voltam. De láttam, hogy ő annyira szeretné nézni, hogy természetesen mondtam, hogy persze megyek. Megbeszéltük, hogy ő készít teát. Én addig a vendégszobában pakolgattam a dolgaimat. Majd bejött, hogy jövök-e.

Amikor kimentünk a teraszra, teljesen más látvány fogadott, mint amire vártam: az egész tele volt apró mécsesekkel, közben csöpörgött az eső, és ezután betett egy francia szerelmes zenét, majd felkért egy táncra. Elolvadtam, olyan romantikus volt az egész. Majd tánc közben egyszer csak letérdelt és feltette A nagy kérdést. Én annyira meglepődtem hirtelen, hogy nem is a begyakorolt széphangzású igent mondtam, hanem, hogy ’MINDENFÉLEKÉPPEN’ (úgyhogy csak az esküvőnkön mondtam ki a boldogító igent. : ) ). Kinyitotta a bordó kis szíves gyűrű tartót, de üres volt, majd a fülem mögül elővette a gyűrűt. Egy kicsit később elmesélte azt is, hogy apától már több mint egy hónapja elkért, de persze titokban tartották. Tökéletes volt az egész, úgy ahogy volt.

De a legszebb dolog csak most kezdődött el: az életünket összekötöttük örökké.

(Olvasónktól)