Pszichológiai kutatások - mégis mire jók a kérdőívek?

  • Jantek Gyöngyvér
  • 2011. november 26.

Akinek van pszichológus ismerőse, az már biztosan tudja, hogy valami furcsa okból kifolyólag a pszichológusok szeretnek kérdőíveket kitöltetni mindenkivel. Sokan talán részt is vettek már valamilyen kutatásban, ahol viszonylag személyes kérdésekre vártak választ, ráadásul a választási lehetőségek is korlátozottak voltak. Ez sokakat feldühít, mások egyszerűen nem értik, mire is jó ez a névtelen ikszelgetés, mikor semmilyen személyre szabott visszajelzést nem kap általában a kitöltő.

pszichológiai kutatásBármennyire értelmetlennek is tűnik némelyeknek a kérdőívesdi, valójában mégsem felesleges. A pszichológia tudománya az emberi érzelmeket, gondolatokat, kapcsolatokat, fejlődést, mentális működést viselkedést kutatja. Míg a viselkedés, fejlődés megfigyelhető, addig az előbbiekre főleg következtetni tudunk, kísérleteket tervezhetünk, illetve meg tudjuk kérdezni az illetőt, hogy mit érez, gondol, milyen a kapcsolata bizonyos személyekkel. Ha általános következtetéseket, törvényszerűségeket szeretnénk megállapítani az emberi psziché működésével kapcsolatban, nyilván sok ember megkérdezése, vizsgálata szükséges. Mindenkivel (esetenként több ezer fővel) egyenként interjút készíteni nagyon hosszadalmas lenne, ezért van szükség olyan eszközökre, amelyek segítségével viszonylag gyorsan, viszonylag pontos információt lehet nyerni, minél több embertől. Ennek egyik jól bevált módja a kérdőíves adatgyűjtés. Persze nagyon fontos, hogy ezek a kérdőívek azt mérjék, amire tervezték őket, így nagyon gyakran interjúkból, vagy nyílt végű kérdésekből kiindulva szerkesztenek kérdőíveket. Statisztikai elemzések során egyes kérdések kikerülnek a mérőeszközből, esetleg újak kerülnek bele, tehát hosszas munka után nyeri el egy kérdőív a végső formáját. (A dolog ennél persze sokkal bonyolultabb, de ez most gondolom amúgy is teljesen mellékes).

A kérdőívek tehát lehetővé teszik, hogy olyan személyes, belső dolgok váljanak mérhetővé, mint párkapcsolati elégedettség, boldogság, kötődés, előítéletesség, megküzdési erőforrások, és még hosszan sorolhatnám. Miért is jó, ha ezek mérhetőek? Mert választ kaphatunk azokra a hétköznapokban is jelentős kérdésekre, mint pl. milyen szülői nevelési stílus a legoptimálisabb a gyerekek lelki egészsége szempontjából, mennyire befolyásolja a szülőkel való kapcsolat a későbbi párkapcsolatunkat, hogyan függ össze az önbecsülésünk a lelki, fizikai egészségünkkel, stb.

Szóval mikor legközelebb pszichológiai kutatással kerülsz szembe, és úgy tűnik, hogy az egész nem szól másról, mint X-ek, vagy számok írogatásáról, jusson eszedbe, hogy a válaszaid fontos és érdekes kérdések megválászolásához járulnak hozzá.