Házasság és életminőség - Szívügyeink

  • Jantek Gyöngyvér
  • 2011. április 2.

Számos vizsgálat eredménye igazolta, hogy a házasságban élők a nem házasoknál boldogabbak, elégedettebbek és mind pszichésen, mind fizikailag egészségesebbek. Talán furcsa ezt hallani, hiszen a sajtó tele van a házasság válságáról szóló értekezésekkel, s valóban, a magyar válási arányszámok ijesztőek (a házasságok csaknem fele végződik válással). Érdemes-e házasodni? Sok oldalról megközelíthető a kérdés, és természetesen számtalan válasz születhet. Lehetséges lenne erkölcsi, jogi, demográfiai szempontokból kiindulva foglalkozni a kérdéssel, esetleg személyes véleményeken, beszámolókon keresztül kapcsolódni a témához. Akárhogy is, egy biztos: egyszerű igen-nem válasz nem adható. Hogy érdemes-e házasodni? Attól függ… S hogy mitől is, a cikkből kiderül.

A Magatartástudományi Intézet (Kopp Mária és munkatársai) időről időre felméri a magyar népesség egészségi állapotát. Ilyenkor kérdeznek fizikai egészségről, és pszichés állapotról egyaránt. Nem csak az érdekli a kutatókat persze, hogy ki mennyire beteg, hanem az is: ki mennyire egészséges. Éppen ezért alkalmaznak olyan mutatókat, mint pl. a WHO jóllét indexe, s olyan jellemzőket is mérnek, mint a közösségi hatékonyság, együttműködés, társas támogatás mértéke, konfliktusmegoldó képesség, vagy épp házassági stressz (ez utóbbi, bár negatív megfogalmazású, mégiscsak alkalmas a pszichés jóllét mérésére, hiszen minél alacsonyabb az elért érték, annál jobb lehet a házasság). A kutatás érdekessége és erénye, hogy az adathalmazból összefüggéseket „varázsol”, következtetéseket von le, és azokat tárja elénk. Ráadásul vizsgálatuk a magyarországi lakosságra nézve reprezentatív, tehát nem csupán egy kis elemszámú, bizonyos csoportoktól nyert adatokra alapozzák az eredményeiket. Ennyit elöljáróban a kutatásról. És most térjünk rá arra, hogyan is alakult 2002-ben a házasok, nem házasok és az elváltak egészsége?

A 2002-es Hungarostudy során felvett adatok alapján megkülönböztették egymástól a jó, és a rossz házasságban élő párokat (pl. ilyen kérdések alapján: „Vannak dolgok, amiről nem tudnak beszélni egymással?”, „Voltak korábban komoly problémák a kapcsolatukban?”). A nők 16%-a számolt be magas házastársi stresszről, szemben a férfiak 12,5%-ával – ez a különbség rávilágít arra a fontos tényre: „minden házasságban két házasság van, az egyik a férjé, a másik a feleségé.” (Levinger, idézi Balog Piroska, Hungarostudy 2002, 246. oldal)

Az elváltakkal és a rossz házasságban élőkkel összehasonlítva a jó házasságban élők esetében a legalacsonyabb a depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség, az alvászavarok előfordulási gyakorisága. A jó házasságban élők kevesebbet dohányoznak, és ritkábban fogyasztanak egy alkalommal nagy mennyiségű alkoholt, ugyanakkor a WHO Általános Jóllét Skáláján ők érik el a legmagasabb pontszámot. Ezen kívül, ami talán még érdekesebb, és a testi-lelki jóllét szoros kapcsolatát bizonyítja, hogy a jó házasságban élők fizikai egészsége is jobb volt a rossz házasságban élőknél: minden vizsgált betegség ritkábban fordult elő előbbiek körében.

Szívek

Egyes betegségek esetében a két csoport közötti különbség még élesebb. Férfiaknál a magas vérnyomás, az allergia, a gyomorfekély, valamint az alkohol okozta megbetegedések, nők esetében a depresszió, a pánik, az allergia, a veszélyeztetett terhesség és egyéb nőgyógyászati betegségek fordultak elő gyakrabban a rossz házasságban élők csoportjában. A depresszió, a szorongás, a vitális kimerültség és az alvászavarok előfordulási gyakorisága a rossz házasságban élőknél volt a legmagasabb, nemcsak a jó házasságban élőkhöz, hanem az elváltakhoz képest is. Ez utóbbi eredmény alapján látszik, hogy nem önmagában a házassági anyakönyvi kivonat megléte az, ami garantálja a jobb egészséget, hiszen rossz házasságban élni „egészségtelenebb”, mint elváltként élni. Mind nők, mind férfiak esetében leírták egy longitudinális kutatás eredményeként, hogy a házastársi konfliktusok során tanúsított negatív, ellenséges viselkedést a stresszhormonszint emelkedése, és az immunfunkciók gyengülése követi. A házassággal való elégedetlenség szignifikánsan együttjárt a szív falának megvastagodásával, ennek következményeképpen pedig magasabb vérnyomásértékekkel.

Természetesen a stresszkeltő eseményeket, történéseket nem lehet kikerülni. minden házas, egyedülálló, elvált, élettársi kapcsolatban élő szembenéz nehézségekkel. Minden kapcsolatban vannak feszültségek, viták, nézeteltérések, tragédiák. Sok pár gyereket is nevel, ami szintén nem kis feladat: a maga örömeivel együtt is fokozhatja időnként a stressz-szintet a pár tagjai között. Az igazi kérdés az, hogyan reagál a pár ezekre a nehézségekre? Képesek-e megbeszélni a problémákat egymással, vagy elkezdik egymást hibáztatni, ha valami nem jól sikerül? Milyen erőforrásai vannak kettejük kapcsolatának? Egy elmérgesedett házassági közösség (de igaz ez bármilyen párkapcsolatra is) önmagában is stresszforrássá válhat, ami rossz hatással van az egészségre is. Minden kapcsolatban vannak „jutalmak”. Ilyen jutalom pl. az egymás iránt érzett szerelem, szeretet, bizalom, tisztelet, pozitív kommunikáció, érzelmi biztonság, jó szexuális kapcsolat, egymás iránti elkötelezettség. Ezek a jutalmak komoly összetartó erőként szolgálnak a kapcsolatban, garantálva annak stabilitását. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy egy rosszul működő kapcsolat ne lehetne stabil: vannak olyan párok, akik bizonyos „gátak”, „fékek” miatt maradnak együtt, és nem azért, mert igazán elégedettek a kapcsolatukkal (ilyen akadályozó tényező pl. a közös gyerek, anyagi érdekek, a jobb alternatíva hiánya). A jutalmak szorosabb és működőképesebb, hosszú távon is fennmaradó kapcsolatokat eredményeznek, míg azok, akik csupán a gátak miatt maradtak együtt, az idők során nagyobb valószínűséggel válnak végül el. Összehasonlítva boldog párok, boldogtalan párok, korán elváltak és későn elváltak adatait, egy 2001-es kutatásban azt az eredményt találták, hogy a tartósan boldog párok sikerének hátterében a tartós kötődés, az érzelmi közelség érzése, a gyakran kimutatott gyengédség, törődés, barátságosság áll.

A jó házasság, és a kiegyensúlyozott párkapcsolat jobb fizikai és lelki egészséggel jár együtt. A gyengédség kimutatása, a bókok, a másik támogatása nehéz időkben, a közös programok, a beszélgetések által nem csak a hangulatunk lesz jobb, hanem testünkkel is jót teszünk. Ki gondolta volna, hogy egy finom vacsora, vagy egy csokor virág hosszú távon kedvesünk szívét is karbantartja – nemcsak átvitt értelemben?!

Forrás: Kopp, M., & Kovács, M. E. (Eds.). (2002). A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó.