Várandósság és párkapcsolat: apák, anyák, babák félúton

  • Jantek Gyöngyvér
  • 2011. július 18.

Jónéhány hónapot töltöttem csaknem édes kettesben olyan cikkekkel, kutatásokkal, könyvekkel, amelyek a gyermekszületés párkapcsolatra gyakorolt hatásával foglalkoznak. Persze a létező szakirodalom egy töredékét sikerült csak elolvasnom, hiszen rengetegen foglalkoznak ezzel a témával, de a magyar kutatások és összefoglalók nagy részén végigrágtam magam. És még mielőtt bárki azt hinné, hogy megtaláltam „A” választ arra az egyszerűnek tűnő, ám annál összetettebb kérdésre, „Hogyan hat a várandósság, illetve a gyermekszületés a párkapcsolatra?”, elárulom, hogy „A” válasz nem létezik. A beszámolók egy része szerint a gyermek megszületése gyengíti a párkapcsolatot, mások szerint nincs rá kimutatható hatással, megint mások azt találták, hogy kifejezetten jót tesz a kapcsolatnak, ha a pár gyermeket vállal. Akkor mégis hogy is van ez? A miértek és a hogyanok sokkal érdekesebbek lehetnek a puszta tényeknél, így érdemes azt körüljárni, hogy mi is történik a várandósság idején a párkapcsolatban. Mindkét fél (jelen esetben apák és anyák) életében lezajló változásokat figyelembe kell venni ahhoz, hogy megérthessük, milyen úton-módon hathat egyáltalán egy apró, magzatvízben lubickoló kis bébi a párok kapcsolatára. Nos, aki kíváncsi, tartson velem. Ígérem, ettől senki nem fog gyorsabban öregedni.

Az első gyermeket várva

„Legerőteljesebben az első gyermek születésének életszakasza határozza meg egy család későbbi harmóniáját, stabilitását. Rendkívül összetett és bonyolult folyamatok zajlanak: a szülői szereptanulás, a származási családról való leválás utolsó epizódja, a teljes családi dinamika átrendeződése, miközben még meg sem szilárdultak az új viszonyok és szerepek.” (Hajduska, 2008, 91. oldal)

A várandósság rengeteg változást hoz mind az egyén, mind a család szintjén. Ezek egy része persze előre látható, de jócskán akadnak váratlan fordulatok is. Különösen az első gyermekkel való várandósság okozhat meglepetéseket, tartogathat olyan helyzeteket, melyekre a pár még csak nem is gondolt.

A várandósság hatása a nőre

Az anya születik című bejegyzésben már írtam arról, mi is zajlik le a várandósság alatt a nőben, most kicsit részletesebben is szólok erről. (Aki a témában már haladónak tartja magát, ugorjon kicsit tovább. A férfiak érzéseiről szóló rész talán profiknak is mondhat újat :-)

A gyermek megfoganásával olyan fiziológiai változások indulnak meg a nő szervezetében, melyek egyedülállóak, semmi máshoz sem hasonlíthatóak. Egy szervezet, új élet kezd el növekedni az anyaméhben, mely tökéletesen kiszolgáltatott az anya testének. Ahhoz, hogy az anya szervezete ne vesse ki magából a szövetidegen magzatot, az anyai immunrendszer specifikus gyengítése elengedhetetlen. Olyan testi változások indulnak meg, melyek, ha nem terhes nőről lenne szó, kifejezetten patológiásak lennének: a hemoglobinszint csökken a vérplazmában, a pajzsmirigy megnagyobbodik, ödéma alakul ki, a vér mennyisége 50%-kal nő, míg a vörösvértestek mennyisége nem emelkedik, a szívritmus szaporábbá válik. A légzőszerv is átalakul, a szervezetben lévő vízmennyiség növekszik, zsírkészletek halmozódnak fel. Hihetetlen, hogy képes az anyai szervezet helyet biztosítani egy 3-4 kg-os gyermeknek, úgy, hogy ő maga is egészséges marad mindeközben. A számos élettani változás, melynek csupán egy töredékét soroltam fel ugyan radikális és szélsőséges, de mindenképpen megvan ezek értelme, funkciója.

E testi változások természetesen befolyásolják az anya közérzetét is. Nem csak az esetleges rosszullétek, kívánósság, hányinger, fáradékonyság, stb. megléte által: testének változása női énképét, önérzetét sem hagyja érintetlenül. Gömbölyödő pocakja környezetéből is egészen más reakciókat hív elő, mint amit valaha átélt. A férfiak sem elsősorban mint nőre tekintenek rá, hanem mint leendő anyára.

Valamelyest ide kapcsolható az is, hogy a várandós állapotban igen sok életmódbeli, étrendbeli változás is beállhat. Bizonyos ételek, italok fogyasztása a gyermekre nézve káros, legalábbis nem kívánatos hatással lehet (koffein, alkohol, lágy sajtok, tengeri herkentyűk, stb.), amiket a kismamák többsége igyekszik is kerülni. Nem mindig könnyű feladat persze számára kedves étkekről, italokról lemondani. Ezen kívül a testmozgás intenzitása/típusa sem maradhat ugyanaz. Aki mindennap kilométereket futott a terhessége előtt, a 8-9. hónapban ezt nem teheti meg. Akik számára kiemelten fontos a sport, ez sem elhanyagolható változás. Az eddig kedvelt szórakozási formákat, közös tevékenységeket is aszerint lehet elhagyni, megtartani, hogy azok milyen lehetséges hatással vannak a babára (pl. van-e nemdohányzó helység az addig kedvelt étteremben); a korábban heti szinten hajnalig bulizó nő kénytelen konszolidálódni. A munkához, karrierhez való viszonyát is alaposan át kell dolgoznia magában, el kell döntenie, hogy mikortól hagyja abba munkát, és hogy meddig szeretne otthon maradni gyermekével a szülés után. Ezek a döntések a társadalom szövetébe beágyazottan születnek, a környezet elvárásai, valamint a támogatás rendszere nagyon is hatással van a nő választására.

Az anyai szerep, anyai identitás kialakítása „…nem egyetlen drámai, meghatározó mozzanat, hanem a baba tényleges születését megelőző hónapok alatt fokozatosan összegződő munka során formálódik.” (Stern, 2007, 5. oldal.) Mivel az áldott állapot új helyzetet jelent a leendő anya számára, fokozottan kezdi olyanok társaságát keresni, akik ezen a téren tapasztaltabbak nála. Ilyen szempontból (legalábbis időlegesen) gyakran átstrukturálódik a szociális háló. Azok a barátok, ismerősök válnak fontosabbá, akik szívesen beszélgetnek a jövendőbeli gyermekről, a terhességről, akik tanácsokkal látják el a nőt, stb. Sok nő keres és talál lelki társakra, segítőkre internetes fórumok segítségével: itt nyíltan és őszintén kérdezhet, és sokaktól sokféle választ, segítséget kaphat a kérdéseire. Nem ritka az sem, hogy a világhálón hosszan tartó barátságok születnek, hiszen ezekkel az anyákkal sorstársaknak érzik magukat

Bár eddig főleg a várandóssággal járó változásokról, nehézségekről írtam, semmiképpen nem szeretném elhanyagolni a gyermekvárás pozitív aspektusait. A kívánt és várt gyermek születése mind az egyéni, mind a családi életciklusban egy fontos esemény. Kiteljesedést hoz, új, addig lappangó szerepeket tesz magává mindkét fél, melyek kizárólag ez által az esemény által (születés) aktiválódhatnak.

A gyermekvárás férfira gyakorolt hatása

Sajnálatos módon a várandósság alatt az apák gyakran háttérbe szorulnak, és az ő élményeikről, érzéseikről kevesebb szó esik, ez azonban nem jelenti azt, hogy őket ne érintené párjuk várandóssága, és maga a gyermekszületés valamilyen módon. Azt pedig különösen nem, hogy ne lenne nagy befolyásuk gyermekük sorsának alakulására.

Kicsit távolabbról indulva azt mondhatjuk, hogy a férfi tartós elköteleződése egy nő mellett fontos előfeltétele a zavartalan és örömteli gyermekvállalásnak. Ennek magyarázata egyszerű: az ember utódja születésekor és azt követően még évekig teljesen kiszolgáltatott, külső segítségre, táplálásra, ápolásra van utalva. Az apa vállalja magára (legalábbis a legtöbb esetben) a gyermekéről és párjáról való gondoskodást, ez teszi lehetővé a család optimális működését. Ez természetesen nagy felelősség, nemcsak anyagi, de lelki értelemben is. Különösen megnehezítheti a folyamatot, ha az életút fontos lépései, a szülőkről való leválás, függetlenedés, a társ melletti elköteleződés és a gyerekvállalás között nem túl sok idő telt el.

Egyes szerzők szerint apai érzések kibontakozása ott kezdődik, amikor egy férfi elhatározza, hogy gyereket akar. Természetesen csakúgy, mint a nőknek, a leendő apának is be kell járnia azt az utat, amíg kialakítja apai szerepét. Varga és Suhai (2010) így írnak erről: „(a várandósság) megköveteli az identitás újraszerveződését, az apaság élményének és tudatának beillesztését a férfiember önmagáról alkotott elképzelésébe.” (88. oldal). Jól példázza ezt az a lappföldi hagyomány, mely szerint gyermeke születésekor az apa új nevet kap (Valakiapja Akárkicsoda).

Mivel az apának közvetlen testi élménye nincs a fejlődő gyermekkel kapcsolatban, nehezebb feladat lehet számára a szülői identitás kialakítása. Információi jóideig közvetettek, az anya beszámolóitól függnek. Komlósi Piroska éppen emiatt tartja fontosnak, hogy a kismama segítse ebben a folyamatban társát, legyen megértő iránta, hiszen neki lehet, hogy több idő szükséges az apai érzések kialakulásához, az említett okok miatt.

Érdekes jelenség az először antropológusok által leírt Couvade-rituálé, melynek két formája létezik: a pszeudo-maternális és a posztnatális couvade. Előbbi lényege, hogy a férfi a terhesség és a szülés alatt szimulálja az anya állapotát. Pl. amikor párja szülni kezd, ő maga is ágyba fekszik, jajgatni kezd, vagy már az egész várandósság ideje alatt mentesül a nehezebb munkáktól. A posztnatális couvade, mely egyébként gyakoribb, a szülést követő időszak életmódját, viselkedését írja elő a férfi számára. E rituálé szintén gyakori része az ágyban fekvés, pihenés, semmittevés. Olyan is előfordul, hogy a nő a szülés után azonnal felkel és munkához lát, míg az apa több napig „lábadozik”. Ezek a rituálék az adott - többnyire természeti népek - tradíciójának szerves részét képezik. Bár a mi kultúrkörünkben nincsenek ilyen szokások, mégis, van aktuális mondanivalója ennek a jelenségnek: a couvade-rituálé mai megfelelője a couvade-szindróma. Ez egy olyan lelki eredetű tünetegyüttes, amely a férfiak egy részénél partnerük terhessége során jelentkezik. A panaszok, melyek tipikusan az első és a harmadik trimeszterben jelentkeznek, majd a szülés után egycsapásra eltűnnek, a következők lehetnek: idegesség, alvászavar, hízás, derékfájás, emésztési zavarok, vizelési kényszer, fogfájás, nátha, étvágytalanság, hányinger. Azokban a társadalmakban, ahol nincs meg a formális, mások által is elfogadott tere a felkészülésnek, pihenésnek, elmélyülésnek, a tehermentesülés pszichoszomatikus betegségek révén valósulhat meg.

Az anya születik című cikkben a várandósság nőkre gyakorolt hatását tárgyalva már kitértem arra, hogy aktivizálhatja a gyermek várása a saját gyermekkorral, szülőkkel kapcsolatos emlékeket, hogyan alakul át a saját szülőkhöz való viszony azáltal, hogy generációs váltás jön létre. Nincs ez másképp a férfiaknál sem. Az öröm, büszkeség, izgatottság, kíváncsiság érzése vegyülhet a társért és gyermekért érzett aggodalommal, csakúgy, mint a saját alkalmassággal kapcsolatos kételyekkel.

A kapcsolatra gyakorolt hatás

Egy nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején készült magyar kutatás feltett egy igen érdekes kérdést a házaspároknak: „Szükséges-e a gyermek a boldogsághoz?”. A több, mint 400 vizsgálati személy 67%-a válaszolt a kérdésre igennel, vagyis gondolta úgy, hogy az ember élete akkor lehet teljes és boldog, ha gyermeke is van. Betschart-Schelbert kutatása szerint a párok nagyobb része pozitív hatásúnak jelzi előre a gyermekvállalás okozta változásokat a partnerkapcsolatban (ennek ellenére 50%-uk számára a gyermek születése utáni fél év krízisekkel teli, de itt most az előzetes várakozás, attitűd a lényeg). A gyermek, aki még az anya méhében fejlődik, olyan kapocs a pár tagjai között, ami mindennél erősebben összeköti őket: génjeik kombinálódásából egy új, egyedi lény jön létre. Még ha a szülők útjai el is válnak majd, a közös „produkció”, vagy inkább alkotás örökre egymáshoz kapcsolja őket. A várandósság olyan új témát hoz be a kapcsolatba, melynek összetartó ereje lehet. A mindennapi gondok megoldása, a gyermek születésére való felkészülés, mely sok esetben prioritássá válik, egy közös, csak kettejük számára létező kontextust hoz létre. Ennek nagyon erős összetartó ereje van.

A várandósság alatti feladatok, melyek egyrészt materiálisak (a gyermek érkezésére való felkészülés tárgyi, anyagi szinten), másrészt pszichológiaiak (identitásfejlődés, szerepek változása, stb.), harmadrészt társasak (kapcsolatrendszer, család esetleges átstrukturálódása), hatással vannak a család rendszerszintjére azáltal, hogy valószínűleg növelik a párkapcsolati és egyéni stressz szintjét. Hogy ez a hatás okoz-e konfliktusokat, s azok végül elmélyülnek-e, valamint hogy csökken-e következményesen a kapcsolattal való elégedettség, a kapcsolatban rejlő erőforrásokon múlik. A gyermek születésére való felkészülés, a rendezett körülmények, a stabil párkapcsolat, a támogató család segítségével a várandósság csodálatos élmény lehet mindkét fél számára. Ahhoz pedig, hogy az öröm zavartalan lehessen, érdemes tájékozódni a kockázatokról és mellékhatásokról is. Így ugyanis talán elkerülhetőek.