2011.09.27.

Ott áll a színpadon, fények, kamerák, közönség, zsűri előtt. „Azért jöttem, hogy megmutassam, mit tudok.” – mondja ő, és megmutatja. Magabiztosan énekelni kezd, táncol, hörög, sikít, asztalramászik, szemet mereszt, még vonaglik is egy kicsit. A közönség egy pillanatra ledermed, áll néma csend, az arcokon döbbenet. Nem értik. Ez valami vicc? Nem, XY, aki egyébként mikor éppen nem tehetségkutatókban fedezteti fel magát, betegeket gyógyít, könyvel, tanít, gyereket nevel, vagyis talán normális, polgári életet él, nem viccel. Ha nem vicc, akkor nincs hallása, tükre, nincsenek barátai, ellenségei, akik csak egyszer is megmondták volna hősünknek, hogy ezt talán mégsem kéne?

2011.09.23.

Talán ti is gondolkodtatok már azon, hogy lehet, hogy híres, körülrajongott és tömjénezett hírességek rosszul érzik magukat a bőrükben, és úgy hiszik, még mindig nem elég, amit letettek az asztalra. Az agresszív kamasz, aki verekszik, káromkodik, senkit sem kímél, és soha nem mutat sem gyengeséget, sem félelmet, valójában mindent azért tesz, hogy hangyányi önbecsülését kissé feljebb tornázza… Ugyanakkor a csendes, visszahúzódó srác, aki kicsit furcsa és magánakvaló, mégis boldog, sikeres párkapcsolatban él, ismeri a képességeit, és elégedett magával. Az ellentmondás csak látszólagos, a háttérben a különböző énnel kapcsolatos fogalmak rossz használata áll. A köznyelvben az önbizalom, önbecsülés, önértékelés, magabiztosság szavakat gyakran egymás szinonimáiként használjuk. Ezzel persze nincs is semmi baj, de ha kicsit mélyebben kívánunk foglalkozni a kérdéssel, akár csak egy gondolatmenet erejéig, érdemes röviden tisztázni a különbségeket.

2011.08.27.

A csapból is az folyik mostanában, hogy válságban a család, egyre kevesebben kötnek házasságot, és ha mégis, nagy valószínűséggel (kb. 50%) válással végződik a kapcsolat. Vajon a régiek tudtak valamit, amit mi nem? Vagy egyszerűen őszintébb lett a társadalom, és ami korábban titokban zajlott, most nyíltan történik? Nehéz kérdések ezek, ráadásul ez a jelenség is összetett, számtalan ok rejlik a háttérben, amiknek csak egy része ismert.

2011.08.06.

A szülővé válás folyamatának utolsó, befejező mozzanata a gyermek megszületése. Mindazok a változások, melyek már a várandósság alatt elkezdődtek, most teljesülnek be. Az eddigiekben még csak alakuló szerepváltások egy csapásra hús-vér valósággá válnak. Hogyan hat mindez a párkapcsolatra? Erről szól a cikk.

2011.07.18.

A várandósság rengeteg változást hoz mind az egyén, mind a család szintjén. Ezek egy része persze előre látható, de jócskán akadnak váratlan fordulatok is. Különösen az első gyermekkel való várandósság okozhat meglepetéseket, tartogathat olyan helyzeteket, melyekre a pár még csak nem is gondolt. Ahhoz pedig, hogy a babavárás örömteli és zavartalan lehessen, érdemes tájékozódni a kockázatokról és mellékhatásokról is. Így ugyanis talán elkerülhetőek.

2011.04.02.

Számos vizsgálat eredménye igazolta, hogy a házasságban élők a nem házasoknál boldogabbak, elégedettebbek és mind pszichésen, mind fizikailag egészségesebbek. Talán furcsa ezt hallani, hiszen a sajtó tele van a házasság válságáról szóló értekezésekkel, s valóban, a magyar válási arányszámok ijesztőek (a házasságok csaknem fele végződik válással). Érdemes-e házasodni? Sok oldalról megközelíthető a kérdés, és természetesen számtalan válasz születhet. Lehetséges lenne erkölcsi, jogi, demográfiai szempontokból kiindulva foglalkozni a kérdéssel, esetleg személyes véleményeken, beszámolókon keresztül kapcsolódni a témához. Akárhogy is, egy biztos: egyszerű igen-nem válasz nem adható. Hogy érdemes-e házasodni? Attól függ… S hogy mitől is, a cikkből kiderül.

2011.03.11.

Láthatjuk, hogy milyen elemi befolyással bír testi és lelki működésünkre az evés. Mi történik akkor, ha ez a jól működő rendszer valamiért felborul? Egyesek számára az étkezés bűntetté válik, minden bevitt kalória csupán szükséges rossz, sőt, talán teljesen el is hagyható emberi gyengeség... Mások szintén átélik az evés okozta bűntudatot, és különféle módokon szabadulnak meg a bevitt tápláléktól, a következő pillanatban pedig kontrollálhatatlan késztetést érezve rámolják ki a hűtőszekrényt – akár álmukban is.

2011.02.19.

Hogyan hatnak a gyermekekre a szülők kimondott vagy ki nem mondott szavai, elvárásai? Lehetséges-e, hogy ezeken keresztül a szülők akaratlanul is életre szólóan befolyásolhatják utódaik sorsát? Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy kimutathatóan inspiráló vagy romboló hatása van ezeknek a szülői "próféciáknak".  Többek között ezt nevezik önbeteljesítő jóslatnak, vagy másképpen Pygmalion-effektusnak. Ebben a blogbejegyzésben erről olvashattok.

2011.02.04.

Furcsa érzés ez, a szavak nélküli tömegből, kavargó gomolyagból hogyan is lesz blogbejegyzés. Lesz. Születik. Azt hiszem, valahogy így lehet ez az anyasággal is. És már ott is vagyunk a témánál, amit mára választottam: hogyan is válik anyává az ember? És: mikor válik anyává egy nő? Anya lesz, születik, vagy valami mindig is a nőben lévő rejtett világ jön a felszínre a gyermek születésével?

2011.01.22.

Sokan azt várják a pszichológustól, hogy tanácsot adjon. Mondja meg, hogy ebben és ebben a helyzetben mit tegyek, mit ne tegyek, mit mondjak, mit ne mondjak, elvállaljam-e azt az állást, szakítsak-e a barátommal, egyszóval receptet várnak. Pedig azzal egy lelkiismeretes szakember nem szolgálhat (leszámítva a nagyon konkrét és egyértelmű eseteket, bizonyos nevelési kérdéseket, de a legtöbb probléma azért nagyon is összetett). A pszichológus tehát a furcsa elképzelt szakácsra hasonlít.

Oldalak